SZEMÉLYZET

Az élelmiszerlánc különböző iparágaiban ma nagyon sok alacsonyan képzett, vagy szakképzetlen munkavállaló dolgozik, a foglalkoztatást pedig magas fokú fluktuáció jellemzi. Ez nem csak a hazai élelmiszergazdaság minőségpolitikai célkitűzéseit veszélyezteti, hanem közvetlen élelmiszerlánc-biztonsági kockázatokat is jelent.

forrás: Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia

SZEMÉLYZET

Gyakorlati tapasztalatom, hogy az élelmiszer-vállalkozók – mivel a hatóságok részéről elsődleges elvárás – figyelmüket elsősorban a tárgyi feltételek megteremtésére fordítják, mely komoly energia, idő és pénzügyi eszközök felhasználásával jár. Ezen a területen jogszabályok, szakkönyvek, mérnökök és egyéb szakemberek állnak rendelkezésre, hogy minden az előírások szerint kerüljön megvalósításra. A működtetés során viszont valamennyi üzemeltető/vállalkozó szembesül azzal, hogy a feltételek biztosítása csak töredéke annak, amit a hosszú távú biztonságos és gazdaságos üzemeléshez szükséges személyzet, humán erőforrás megfelelő biztosítása, rendelkezésre állása, foglalkoztatása jelent.

Javaslom az alábbiak átgondolását:

• igen nagy munkaerőhiány mutatkozik a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben is a szakmában,
• a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező és a területen munkavállalásra alkalmas munkavállalók száma csökken, átgondolandó az, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű, fizikailag és mentálisan alkalmas személyek is foglalkoztatásra kerüljenek, ne legyen alkalmazási feltétel az befejezett általános iskola,
• jogszabályok nem írják elő, hogy bizonyos kisegítő munkakörökben szükséges a 8 általános iskolai vagy bármilyen végzettség,
• célszerűnek tartanám, hogy a munkáltatók fizikai és mentális állapot alapján válasszanak erre a területre munkavállalót és maguk (illetve szakember segítségével) képezzék ki őt helyben, a munkakörében ellátandó feladatok helyes végzésére,
• gyakorlati tapasztalatom, hogy a kisegítő munkakörökben dolgozók vagy rossz háztartási gyakorlatot visznek az élelmezési területre, vagy más munkahelyen sajátítottak el nem megfelelő ismereteket, melyek kijavítása, helyes begyakoroltatása próbára teszi a munkájára igényes munkáltatót,
• a biztos, megalapozottan elsajátított gyakorlati tudás az adott területen növeli a dolgozó önbizalmát, motiválja őt a megfelelő munkavégzésre.

A fentiek mellett a  helybeli gyakorlati képzés várható eredményeit célszerű áttekinteni:

• a munkavállaló megismerése, ezáltal a benne rejlő lehetőségek kihasználása,
• várhatóan stabilabb munkaerő, mivel érzi a törődést és személye fontosságát,
• egy jó és élelmiszerbiztosági és élelmiszer-higiéniai szempontból biztonságos munkagyakorlat betanulása,
• képesítés nélkül felvett dolgozó részére gyakorlati ismeretek átadása,
• a munkáltató szempontjából kevesebb kockázattal járó munkavégzés, nyugodtabb munkakörülmények, kiegyensúlyozottabb munkatársi kapcsolat,
• költségtakarékosság, pazarlások, hibás munkavégzés elkerülése, kisebb fluktuáció. 

SZAKMAILAG FELELŐS SZEMÉLY

47/2011. (V. 31.) VM rendelet az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítés meghatározásáról

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) szakmai felelős személy: az az élelmiszer-vállalkozás szakmai tevékenységéért egyszemélyben felelős élelmiszer-biztonsági szaktudással is rendelkező természetes személy, aki
- az élelmiszer-előállítási tevékenységet folytató élelmiszer-vállalkozás tulajdonosa, vagy az élelmiszer-vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és
- az élelmiszer-előállítás szakmai irányítója.

ALKALMASSÁG

Egészségügyi alkalmasság

Munkába állás előtt előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton kell az élelmiszer-előállítás és forgalmazás területén munkát végző valamennyi dolgozónak részt venni.

Csak alkalmasnak minősített dolgozó állhat munkába.

A dolgozó köteles alávetni magát mind az előzetes, mind a soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatnak.

A dolgozó munkaköri, a szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatát és véleményezését a 33/1998. (VI.24.) NM. rendeletben rögzítetteknek megfelelően kell lebonyolítani.

A RENDELET ÉRTELMÉBEN:

munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;

szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat;

személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;

Vonatkozik az előírás valamennyi dolgozóra és tanulóra egyaránt.

Csak alkalmasnak minősített dolgozó állhat munkába.

Minden dolgozónak „Egészségügyi nyilatkozatot” kell tenni.

Kötelező dokumentáció:

Az egészségügyi alkalmassági dokumentumokról és annak érvényességéről a munkahelyen naprakész nyilvántartást kell vezetni.

Az „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” c. könyvet a dolgozó őrzi meg és magával kell hordania az ellenőrizhetőség és – esetleges megbetegedés esetén – az orvosánál való bemutatás érdekében.

Mentális alkalmasság

Minden munkavállalónak fizikailag is és pszichésen is alkalmasnak kell lenni a kijelölt munka elvégzésére.

MUNKARUHA ÉS EGYÉB

852/2004/EK rendelet  II. melléklet VIII. fejezet

(1) Minden személy, aki az élelmiszerrel érintkező területen dolgozik, köteles magas fokú személyi higiéniát fenntartani és megfelelő tiszta öltözetet, és szükség szerint védőöltözetet viselni.

A megfelelő ruházat biztosítása, annak viselése és tisztántartása az egyik alapvető feltétele a személyi higiénének.

Az üzemeltető feladata:

• a különböző tevékenységekhez szükséges ruházat biztosítása,

• gondoskodnia kell azok cseréjéről, mosásáról és tisztításáról, úgy, hogy ha az szükséges, akár a napi többszöri munkaruhaváltás biztosítható legyen.

Az élelmiszerekkel foglalkozó személyek részére:

• lehetőleg fehér színű, tiszta ruhát kell biztosítani,

• olyan összetételben, amely a teljes testfelületen védelmet biztosít,

• emellett lehetővé teszi a személytől eredő élelmiszer szennyeződési kockázatok elkerülését.