SZOLGÁLTATÁSI AJÁNLAT – ALLERGÉN TÁJÉKOZTATÁS
A kötelezettségek a legkisebb élelmiszer-forgalmazó egységre is vonatkoznak.
Amennyiben szeretne a kötelező tájékoztatási előírásoknak megfelelni, forduljon hozzám bizalommal az egységére szabott tájékoztatási, nyilvántartási és oktatási feladatokkal kapcsolatban.
erzsebetcsernyi@gmail.com
+36 30 356 0367
ALLERGIÁT VAGY INTOLERANCIÁT OKOZÓ ANYAGOK ÉS TERMÉKEK
1. Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái) és a belőlük készült termékek, kivéve: a) búzából készült glükózszirup, beleértve a dextrózt is (1); b) búzából készült maltodextrin (1); c) árpából készült glükózszirup; d) alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt gabonafélék. 2. Rákfélék és a belőlük készült termékek. 3. Tojás és a belőle készült termékek. 4. Hal és a belőle készült termékek, kivéve: a) vitaminok vagy karotinoidkészítmények hordozójaként használt halenyv; b) a sör és a bor derítőanyagaként használt halenyv vagy vizahólyag. 5. Földimogyoró és a belőle készült termékek. 6. Szójabab és a belőle készült termékek, kivéve: a) teljes mértékben finomított szójababolaj és zsír (1); b) szójababból származó természetes vegyes tokoferolok (E306), természetes D-alfa tokoferol, természetes D-alfa tokoferol-acetát, természetes D-alfa tokoferol-szukcinát; c) szójabab olajából nyert fitoszterolok és fitoszterol-észterek; d) szójabab olajából nyert szterolokból előállított fitosztanol-észter. 7. Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt), kivéve: a) alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt tejsavó; b) laktit. 8. Diófélék, azaz mandula (Amygdalus communis L.), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió (Carya illinoinensis [Wangenh.] K. Koch), brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia vagy queenslandi dió (Macadamia ternifolia) és a belőlük készült termékek, kivéve az alkoholpárlatok – így például mezőgazdasági eredetű etil-alkohol – készítéséhez használt csonthéjasok. 9. Zeller és a belőle készült termékek. 10. Mustár és a belőle készült termékek. 11. Szezámmag és a belőle készült termékek. 12. Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben; a számítást a fogyasztásra kész termékekre vagy a gyártó utasítása alapján elkészített termékekre vonatkozóan kell elvégezni. 13. Csillagfürt és a belőle készült termékek. 14. Puhatestűek és a belőlük készült termékek.
TERMÉKINFORMÁCIÓ ÉS A FOGYASZTÓ TÁJÉKOZTATÁSA
A fogyasztó részére megfelelő tájékoztatást kell adni, az élelmiszer összetételére, jellegére, származására vonatkozó információról.
JOGHÁTTÉR
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK RENDELETE 8. cikk, 14 cikk, 16. cikk A fogyasztók érdekeinek védelme (1) Az élelmiszerjog a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálja, és lehetővé teszi a fogyasztott élelmiszerek megfelelő tájékoztatás alapján történő kiválasztását. Célja továbbá a következők megelőzése: a) csalárd vagy megtévesztő gyakorlat alkalmazása; b) élelmiszerek hamisítása; valamint c) a fogyasztót félrevezető egyéb módszerek alkalmazása AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE III. FEJEZET AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ÉLELMISZERVÁLLALKOZÓK KÖTELEZETTSÉGEI 6. cikk Alapkövetelmény A végső fogyasztóknak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek szánt valamennyi élelmiszert e rendeletnek megfelelő, élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak kell kísérnie. 44. cikk A nem előre csomagolt élelmiszerekre vonatkozó nemzeti intézkedésekről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 853/2004/EK RENDELETE (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról HAZAI JOGSZABÁLYOK 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Tájékoztatási szabályok 10. § (1) Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszer-jelölési előírások). 15. § (1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. (2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer nem hozható forgalomba élelmiszerként. 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 2. § Nem előrecsomagolt élelmiszer: a végső fogyasztónak szánt élelmiszer, amelyet a) csomagolás nélkül kínálnak a végső fogyasztó, a vendéglátás, illetve a közétkeztetés részére, b) az értékesítés helyén a fogyasztó kérésére, a fogyasztó fizikai jelenlétében csomagolnak, vagy c) közvetlen értékesítés céljára a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében becsomagolnak; 2/B.13 Vendéglátó-ipari termékekkel kapcsolatos tájékoztatási követelmények 7/D. § (1) A nem távértékesítés útján forgalmazásra kerülő, nem előrecsomagolt vendéglátó-ipari termékek esetén a 2. alcímben foglalt rendelkezések közül a 3. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 4–7. §-t kell alkalmazni. (2) A nem előrecsomagolt vendéglátó-ipari termék távértékesítés útján történő forgalmazása esetén biztosítani kell, hogy a végső fogyasztó a) az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétéről az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően, és b) kérésére – a tápértékjelölés kivételével – az előrecsomagolt élelmiszereken kötelezően feltüntetendő adatokról tájékoztatást kapjon. 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelet az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről 18. § (1) Az adagonként a végső fogyasztónak előrecsomagolt ételt az előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó kötelező jelölési előírások szerint kell jelölni. A jelölésnek a kötelezően előírt elemeken túl tartalmaznia kell a terméket készítő vállalkozás nevét és a készítés címét is. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról 2) A Közétkeztető az étlapon feltünteti minden étkezés a) számított energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukortartalmát, b) számított sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.
ALLERGÉNEKRE VONATKOZÓ KÖTELEZŐ TÁJÉKOZTATÁS
A nem előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó kötelező tájékoztatás 4. § (1) Nem előrecsomagolt élelmiszer végső fogyasztó részére történő értékesítése esetén az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek (a továbbiakban: allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek) késztermékben való jelenlétéről a végső fogyasztót e §-ban és az 5–7. §-ban foglaltak szerint, a vásárlást megelőzően tájékoztatni kell. (2) Az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatásnak a végső fogyasztó számára könnyen elérhetőnek kell lennie és a tájékoztatás megadása nem járhat a végső fogyasztó számára többletköltséggel. (3) Az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatást az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében felsorolt anyagok és termékek nevére hivatkozással – az 5. §-ban foglalt eset kivételével – jól látható módon, fizikai vagy elektronikus hordozón az adott nem előrecsomagolt élelmiszer eladásra kínálásának helyén kell feltüntetni. (4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elérhetőségének helyére a végső fogyasztó figyelmét jól olvasható módon, a létesítményben elhelyezett fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell hívni. 5. § (1) Az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatás szóban is megadható, amennyiben a) a létesítményben folyamatosan jelen van a szóbeli tájékoztatás megadásáért felelős személy, b) a fogyasztó – kérésére – a tájékoztatást haladéktalanul megkapja az élelmiszer átadásának helyén, a vásárlást megelőzően, és c) a szóbeli tájékoztatás a létesítményben elérhető írásos dokumentumon alapul. (2) Az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatás szóbeli megadása esetén a nem előrecsomagolt élelmiszer eladásra kínálásának helyén jól látható módon, fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell tüntetni, hogy az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatás szóbeli megadása az élelmiszer eladásra kínálásának helyén kérhető. (3) Az élelmiszer-vállalkozónak belső eljárást kell kidolgoznia az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétére vonatkozó szóbeli tájékoztatás megadásának módjáról és ki kell jelölnie a szóbeli tájékoztatás megadásáért felelős személyt. A belső eljárást fizikai vagy elektronikus adathordozón dokumentálni kell és a személyzet, valamint az ellenőrző hatóság számára könnyen elérhetővé kell tenni. A belső eljárásnak ki kell terjednie a forgalomba hozatal során érintett munkatársaknak az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokkal és termékekkel összefüggő veszélyekre vonatkozó oktatására is, amelynek megtörténtét az élelmiszer-vállalkozónak dokumentumokkal kell tudnia igazolni. 6. § Amennyiben a létesítményben nem előrecsomagolt élelmiszereket a végső fogyasztó számára több különböző helyen kínálnak megvételre, a 4. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást és az 5. § (2) bekezdése szerinti információt valamennyi helyen fel kell tüntetni. 7. § Az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok késztermékben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatás nem kötelező, amennyiben a) a nem előrecsomagolt élelmiszer megnevezése egyértelműen utal az érintett allergiát vagy intoleranciát okozó anyag vagy termék nevére, vagy b) az élelmiszer-vállalkozó a fogyasztóval történt előzetes egyeztetés alapján személyre szabottan biztosít olyan élelmiszert a fogyasztó számára, amely nem tartalmaz allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat és termékeket. 3. § (6) Az élelmiszer-automatákban és az automatizált értékesítő helyeken értékesítésre kínált, nem előrecsomagolt élelmiszerek esetén a végső fogyasztót a vásárlás helyén tájékoztatni kell a (3) bekezdésben szereplő adatokról és a késztermékben jelen lévő, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokról és termékekről. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról 2) A Közétkeztető az étlapon feltünteti minden étkezés a) számított energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukortartalmát, b) számított sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról vendéglátó-ipari termékekkel kapcsolatos tájékoztatási követelmények 7/D. § (1) A nem távértékesítés útján forgalmazásra kerülő, nem előrecsomagolt vendéglátó-ipari termékek esetén a 2. alcímben foglalt rendelkezések közül a 3. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 4–7. §-t kell alkalmazni. (2) A nem előrecsomagolt vendéglátó-ipari termék távértékesítés útján történő forgalmazása esetén biztosítani kell, hogy a végső fogyasztó a) az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek késztermékben való jelenlétéről az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően, és b) kérésére – a tápértékjelölés kivételével – az előrecsomagolt élelmiszereken kötelezően feltüntetendő adatokról tájékoztatást kapjon.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EU RENDELETE 14. CIKK
Távértékesítés (1) A 9. cikkben megállapított tájékoztatási követelmények sérelme nélkül, a távközlő eszközzel értékesítésre kínált előrecsomagolt élelmiszerek esetében: a) az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást – a 9. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott adatok kivételével – a vásárlás befejezését megelőzően kell rendelkezésre bocsátani, és azokat fel kell tüntetni a távértékesítést elősegítő anyagban, vagy más megfelelő, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott eszközökkel kell azokat rendelkezésre bocsátani. Amennyiben más megfelelő eszközök kerülnek alkalmazásra, az élelmiszer-vállalkozónak az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást bárminemű kiegészítő költség felszámítása nélkül kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani; b) az átadás időpontjában valamennyi kötelező adatot rendelkezésre kell bocsátani. 21. cikk Egyes allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek jelölése 1) A 44. cikk (2) bekezdésében elfogadott szabályok sérelme nélkül, a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) az adatokat a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban az összetevők felsorolásában kell feltüntetni, a II. melléklet listáján szereplő anyag vagy termék nevének egyértelmű megjelölésével; és b) a II. melléklet listáján szereplő anyag vagy termék nevét olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. Az összetevők felsorolásának hiányában a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok megjelölésének a „tartalmaz” szóból és a II. melléklet listáján szereplő anyag vagy termék nevéből kell állnia. Amennyiben egy adott élelmiszernek több összetevője vagy technológiai segédanyaga is egy bizonyos, a II. melléklet listáján szereplő anyagból vagy termékből származik, a jelölésen ezt minden érintett összetevő vagy technológiai segédanyag tekintetében egyértelműen fel kell tüntetni. Nem kell azonban feltüntetni a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat azokban az esetekben, amikor az élelmiszer neve egyértelmű utalást tartalmaz az érintett anyagra vagy termékre vonatkozóan.