KÖRNYEZETTUDATOSSÁG – CSERNYI ERZSÉBET

A Jó Higiéniai Gyakorlatról beszélve gyakran rövid távon gondolkodunk, amikor az élelmiszer megóvása és a személyzet egészségének a védelme kerül a központba.

Az élelmiszer-előállítás és forgalmazás a tevékenység jellege miatt nagymértékű veszélyes anyagot használ fel, melyek önmagukban és nagy mennyiségű csomagolóanyagban is komoly környezeti terhelést jelentenek.

A biztonságos üzemelés érdekében gyakran előfordul, hogy a használt vegyi anyagok nagyobb mennyiségben kerülnek felhasználásra, mint azt a gyártó előírja egy adott munkafolyamathoz.

Gyakran jelentéktelen – és gazdaságilag nem is számottevő – eszközökön (megfelelő mérőedények megléte), a takarításra, mosogatásra használt eszközök, tartályok, vödrök űrtartalmának nem ismeret vezet a vegyszerek pazarlására, növelve, károsítva ezzel a természeti környezetet.

A másik fontos meghatározó tényező, hogy nem fordítanak az üzemeltetők kellő figyelmet arra, hogy a kevés iskolai végzettséggel, esetleg értelmezési nehézségekkel küzdő – takarítással, mosogatással foglalkozó – dolgozóikat érzékenyítsék, illetve oktassák arra vonatkozóan is, hogy a nem kellő odafigyelés hosszabb távon milyen környezetszennyezést, ezzel együtt sokak számára egészségkárosodást okoz.

A fentiek figyelembevételével célszerű lenne fokozott figyelmet fordítani arra, hogy a munkavállalók az oktatások, képzések során az alábbi, a környezettudatosságot növelő ismeretekhez jussanak:

• tisztító és fertőtlenítőszerek előírás szerinti használata,

• a vegyszerek csomagolóanyagainak kezelése,

• rovar és rágcsálóirtószerek környezetterhelési veszélyei,

• a mosogatás során a szennyvízcsatornába kerülő zsiradék káros hatásai az élővilágra, (zsírfogók kihelyezése, tisztítása, zsíroldás hatékonysága),

• állati kártevők elleni védekezés jelentősége az élelmiszerszennyezés és ezáltal az élelmiszerpazarlás csökkentésére,

• élelmiszer eredetű hulladékok keletkezésének mérséklési lehetőségei a környezeti terhelés csökkentése érdekében,

• a szelektív hulladékgyűjtés jelentősége,

• az élelmiszerpazarlás megelőzése.

A KÖRNYEZET SZENNYEZŐDÉSE

Az emberi tevékenység a természeti környezetet folyamatosan szennyezi.

Ezek a szennyeződések bekerülnek az élelmiszerláncba, ezáltal hatnak az emberi egészségre. Az élelmiszerek és egyéb élelmiszerlánc-termékek tömeges méretű előállításának folyamata – a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés, az élelmiszerfeldolgozás, a kereskedelem, az eldobható csomagolóanyagok elterjedése – ugyancsak hozzájárul a környezet szennyeződéséhez.

forrás: Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia 2013-2022

HULLADÉKOK KELETKEZÉSE

Az élelmiszer-előállítás, forgalmazás, vendéglátás technológia jellegénél fogva nagy mennyiségű hulladékot termel.

Ennek csökkentése nagy odafigyelést, tudatosságot kíván.

Meggyőződésem, hogy a jövő (lehet, csak távoli) elhozza azt, hogy a vendéglátásban jelentősége lesz annak, hogy ha valamely egység működése során a környezettudatosságot előtérbe helyezi és kommunikációjában, reklám tevékenységében ennek hangot is ad.

Amikor a témáról beszélünk, akkor az alábbi területeket javasolnám áttekinteni:

1. Új létesítmény tervezésekor az épület, a tárgyi feltételek, a környezet és az egyéb felszereltség (víz-és szennyvízrendszer, világítás, energiaellátás, az élelmiszerre és fogyasztóra veszélyes anyagok tárolása) környezettudatos megtervezése.

2. Az üzemeltetés során nagyobb hangsúlyt fektetni az étlaptervezésre, az árubeszerzésre, megfelelő, szakszerű tárolására, az előkészítés jelentőségére (az ott keletkezett hulladékok további használatára), az étel és termékkészítés során a hőkezelés különböző technológiájára, a készételek kezelésére, a felszolgálás, értékesítés, tálalás különböző módjaira (pl. önkiszolgáló értékesítés, büféasztal stb.)

3. A technológiai folyamatok során célszerű átgondolni a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét. Itt fontos, hogy a szemétszállítást végző vállalkozással olyan megállapodása szülessen az élelmiszer-vállalkozásnak, amelyben ez rögzítésre kerülhet. Lehetőséget lehet teremteni a csomagolóanyagok szelektív gyűjtésére.

4. Az ételmaradékok kérdésének áttekintése (ételmaradékok elszállítása).

5. Gazdaságossági szempontból célszerű áttekinteni a környezetterhelés mellett a szemétszállítási költségeket, emellett a szemét tárolásának feltételeit, az ezzel együtt járó felszaporodott rovar és rágcsálók számát.

6. A környezettudatos üzemeltetésre vonatkozó képzés, oktatás átgondolása.

VEGYSZEREK HASZNÁLATA

Mosogatás, takarítás, fertőtlenítés során nagy mennyiségű vegyszer felhasználás zajlik. A magas költség mellett igen sok felesleges vegyszer kerül a szennyvízbe.

SZENNYVÍZ

Vizeink szennyeződése hat az öntözővizek tisztaságára is, és ez elsősorban a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának biztonságát befolyásolja, egyes növényvédelmi tevékenységek pedig komoly hatással lehetnek a természetes környezetre.

ÉLELMISZERPAZARLÁS

Az – emberi tevékenység következtében változó – környezet élelmiszerláncra gyakorolt hatása mellett az élelmiszerlánc is hatással van a környezetre.

Az Európai Unióban mintegy 90 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, a világon az élelmiszer-fogyasztás mennyiségének harmada – évente mintegy 1,3 milliárd tonna – hulladékként végzi, és ennek jó része alkalmas lehet emberi fogyasztásra.

A hulladék legnagyobb része a háztartásokban keletkezik (42%), majd ezt követi az ipari termelés (39%) során keletkező hulladék.

Az EU népességnövekedését és az élelmiszertermelés volumenét figyelembe véve az EU-ban az élelmiszerhulladékok mennyisége évi 126 millió tonnára nő 2020-ra.

Mind a hulladékok sorsa, az általuk támasztott környezeti terhelés, mind a hulladékcsökkentés kapcsán esetlegesen felmerülő élelmiszerlánc-biztonsági aggályok figyelmet érdemelnek a jövőben.