KIEMELT SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETEM AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS ÉS KÉPZÉS
Vállalom a munkavállalók felkészítése mellett az egységek felelős vezetőinek
- élelmiszer-ismereti,
- biztonsági,
- minőségi,
- higiéniai előírásokra vonatkozó ismereteinek
bővítését, melyről igazolást adok.
A szolgáltatások díjazása egyedi megállapodás alapján történik.
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK AZ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOSAN
1. Kötelező-e külső oktatót igénybe venni?
• A jogszabályok ezt a kötelezettséget nem írják elő, de a megfelelő ismeretekkel, oktatással kapcsolatos szaktudással, a dolgozók mentális állapotához alkalmazkodni tudó előadói képességekkel rendelkező személy a kötelező ismeretek elsajátítása terén nagyobb eredményt ér el. • Gyakorlati tapasztalat, hogy az oktatott személyek hozzáállása komolyabb a külső oktatóval szemben, illetve gyakorlati kérdéseket szívesebben megbeszélnek, mint egy helybéli vezetővel. • Az élelmiszer-vállalkozások munkaerő-hiánya kapcsán olyan személyek kerülnek a munkavállalók körébe, akik speciális kommunikációs technikával érhetők el, számukra nehezebb a kötelező tudás elsajátítása.
2. Hogyan kell dokumentálni a kötelező oktatást?
Oktatási naplóban, amelyben rögzíteni kell az oktatás tematikáját, helyét és idejét, az előadó, oktató nevét (célszerű a szakmai képzettségét is feltüntetni), valamint az oktatáson részt vevők nevét, munkakörét és a számonkérés eredményét.
3. Minden dolgozónak egyforma színtű oktatásban kell-e részesülnie?
• Nem. Van ugyan egy kötelező minimum ismeret, melyet minden dolgozónak el kell sajátítani. • A hatékony oktatás a gyakorlatban zajlik, a dolgozó munkahelyén, a feladatköre és munkaköre alapján. • Célszerű a szakmai személyzetet és a kisegítő, takarító személyzetet külön oktatni.
4. Kizárólag szóban történhet meg az oktatás?
• Nem. Elfogadott a tevékenységre speciálisan elkészített írásos oktatási anyag használata is. Az élelmiszer-ipari vállalkozó felelőssége az, hogy a dolgozók megértsék és munkájuk során hasznosíthatóvá tegyék a kötelező ismereteket. • Az írásos anyag igénybevételével történő oktatás ott célszerű, ahol a dolgozók rendelkeznek olyan szövegértési képességgel, mely lehetővé teszi az ismeretek elsajátítását. • Alacsony iskolai végzettségű személyek esetén (pl. konyhai kisegítők, takarítók) a szóban történő oktatás javasolt.
5. Van-e kötelező tartalma az oktatásnak?
Igen. Jogszabályok rögzítik.
6. Milyen jellegű oktatásokat kötelező végezni?
• higiéniai oktatás •az ételek allergén összetevőiről és kötelező tájékoztatásról való oktatás
7. Időszakosan munkát végző személyeket is kötelező oktatni?
Alkalmi dolgozók, diákok, kölcsönzött munkaerő, alvállalkozó, ideiglenesen a létesítményben munkát végző bármely személy oktatás nélkül a létesítményben önállóan, felelős felügyelete nélkül munkát nem végezhet.
8. Milyen gyakran kell az oktatást elvégezni, vagy megismételni?
Újonnan belépő dolgozót a munkába lépést követő 1 hónapon belül ki kell oktatni. Az oktatásokat rendszeres időszakonként, szükség esetén soron kívül el kell végezni. Javasolt évente megismételni. Amennyiben az élelmiszer-ellenőrző hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintő kielégítő ismeretekkel, előírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenőrző hatóság ellenőrizheti a megismételt oktatás eredményességét. A nem megfelelő oktatásból származó minden felelősség a szervezeti egység vezetőjét terheli.
OKTATÁSRA, KÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉG
Az élelmiszerlánc-biztonsági ismeretek szintje nem csak a lakosság, hanem a vállalkozások egyes csoportjai esetében is fejlesztésre szorul. Problémaként azonosítható, hogy az élelmiszerlánc-események jelentős részben a vállalkozók, illetve munkatársaik szaktudásának, ismereteinek hiányára vezethető vissza.
forrás: Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia
VEZETŐK, FELELŐSÖK OKTATÁSA, TUDÁSA
Az élelmiszer-biztonságért felelős személynek, valamint a személyzet irányítását és felügyeletét ellátó vezetőnek minden esetben rendelkeznie kell a jogszabályokban meghatározott képzettséggel, szaktudással, melyet megfelelő dokumentumokkal igazolnia kell.
ELÉRHETŐSÉGEK
erzsebetcsernyi@gmail.com
+36 30 356 0367
JOGHÁTTÉR AZ OKTATÁSHOZ, KÉPZÉSHEZ
Jogháttér 852/2004/EK rendelet az élelmiszer-higiéniáról
Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell a következőkről:
– az élelmiszert kezelő személyeket tevékenységükkel arányos módon felügyeljék, az élelmiszer-higiéniára vonatkozó utasításokkal ellássák és /vagy képezzék;
– az élelmiszer-ipari vállalkozóknál a HACCP alapelvein alapuló folyamatos eljárás kialakításáért és fenntartásáért, illetve a vonatkozó útmutatók szerinti működésért felelelős személyeknek megfelelő képzésben kell részesülnie a HACCP alkalmazása terén.
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről
– az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;
– az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer-biztonsági szaktudással rendelkező – azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.
68/2007.(VII.26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet
(1) Valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelő módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik őket, rendszeresen megfelelő tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek.
(2) Az élelmiszer-előállítás és forgalmazás folyamatában részt vevő személyeknek legalább külön jogszabály szerinti végzettséggel kell rendelkezniük.
(3) Az élelmiszeripari vállalkozó köteles a munkába állást követő egy hónapon belül a munkavállalót a munkakörének megfelelően az élelmiszer-előállításra és -forgalmazásra vonatkozóan megfelelő oktatásban részesíteni.
(4) Az oktatásnak tartalmaznia kell a helyes higiéniai gyakorlattal, illetve a nemzeti útmutatókkal és az adott élelmiszer-ipari vállalkozásra vonatkozó minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ismeretanyagot.
(5) Az oktatás megtartásáról, annak módjáról, dokumentálásáról, az oktatás hatékonyságának ellenőrzéséről az élelmiszer-ipari vállalkozó gondoskodik.
(6) Amennyiben az élelmiszer-ellenőrző hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintő – a (4) bekezdés szerinti – kielégítő ismeretekkel, előírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenőrző hatóság ellenőrizheti a megismételt oktatás eredményességét.
(7) A nem megfelelő oktatásból származó minden felelősség az élelmiszer-ipari vállalkozót terheli.